Értékmegőrzés és -átadás – ez volt a fő célja annak a zenei rendezvénynek, amelyet kedden estére szervezett a pécsi Gandhi Gimnázium fenntartója. A helyi Kodály Központban 21. századi köntösbe bújtatva a cigány/roma táncban, zenében, de legfőképp népdalokban rejlő értéket vitték színpadra. A produkciót – amely a szervezők immár harmadik hasonló koncertje volt – ezúttal is hangos tetszésnyilvánítással fogadta a közönség.
Különleges utazásra hívom Önöket, utazásra a zenei stílusok között – mondta köszöntőjében a Kodály Központot ismét megtöltő érdeklődőknek Langerné Victor Katalin. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott: egyedi, újszerű feldolgozásban hagyományos roma zenét hallgathat a közönség, olyat, amilyet még soha senki nem hallott ebben a teremben, de talán még az országban és a világon sem. Langerné Victor Katalin kitért arra is, hogy mindezért elismerés illeti a házigazda Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskolát, Európa első cigány/roma nemzetiségi, érettségit adó intézményét, amely szellemi kulturális örökség-megőrző pedagógiai programjával tavaly felkerült a jó gyakorlatok nemzeti jegyzékére is, és e koncerttel méltón ünnepli fennállása 25. évfordulóját.
A Gandhinak ez már a harmadik zenei nagyrendezvénye – tette hozzá köszöntőjében az iskola fenntartójának ügyvezető igazgatója. Virág Bertalan azt mondta, hogy a tavalyi Tavaszváró Nemzetiségi Koncert és a Valaha madarak voltunk című cigány népi oratórium éppúgy a cigány/roma kultúra értékeinek megőrzését és továbbadását célozta, ahogy az intézmény immár négy éve elindított alapfokú művészeti iskolája is. Ugyanezt az üzenetet közvetítik ezzel a produkcióval, csak ezúttal elsősorban a népdalokon és az emberi hangokon keresztül. Azzal pedig, hogy cigány és nem cigány fellépők közösen énekelnek, táncolnak és zenélnek, az együttműködés fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet.
Ennek jegyében egy meglepetés dal is szerepelt a programban: Erkel Ferenc: Bánk bán c. operájának leghíresebb áriáját, a Hazám, hazámat lovári, beás és magyar nyelven énekelték el. A koncerten összesen közel 140-en álltak színpadra: mások mellett Oláh Gergő, Boda Péter, az EtnoRom és a Kanizsa Csillagai együttesek neves énekesei, cigány/roma hangszerművészek, pécsi neves kórusok vezetői és tagjai, Pirók Zsófia és Lippai Andrea flamenco táncművészek, valamint a PTE Táncegyüttes. Az előadás értékét tovább növelte, hogy a produkcióból a Gandhi diákjai is kivették a részüket: ráadásul nem csak a már ismert és elismert Gandhi Hagyományőrző Együttes, hanem az iskola szintén hagyományőrző tánckara és kórusa is ott voltak a fellépők között. A mintegy húsz műsorszám sorában beás, lovári és magyar nyelven is adtak elő autentikus cigány/roma népdalokat, melyeket főként szóló énekkel és kóruszenével, de hangszeres és táncos kíséretet is bevonva öltöztettek mai köntösbe. A mintegy kétórás produkció zajos sikert aratott.
A Gandhi Gimnázium és Kollégium negyed évszázada működik. Immár alapfokú művészeti iskolával, valamint Nemzetiségi-Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központtal kiegészülve igyekszik még magasabb szinten ápolni és továbbörökíteni a cigány/roma kultúrát. A fenntartó célja az, hogy a Gandhit minél több olyan hátrányos helyzetű, de tehetséges gyerek válassza, akiből az iskola és a tanulás segítségével új ismeretekre nyitott, ugyanakkor a hagyományaira is büszke felnőtt válhat.